Ma a raerosek reggelet eltem meg. Erdekes, hogy mennyire kulonbozoek
vagyunk. Nekem ez az utolso napom, amit gyaloglassal toltok,
gondoltam,nem kell gyorsan nekikezdeni. 7 orakor mar senki nem volt a
szobaban, de a szallason se nagyon. Csak 1-2 raeros, akik mindig
kesobb keltek, es a nagyobb meleget valasztva haladtak, igy kesobb is
ertek delutan, este a kovetkezo helyre. Most ezt is
megtapasztalhattam.
Az ut ma se sokat valtozott, nem sok az emelkedo es lejto, de a fak ,
viragok gyakrabban. Az egyetlen emlitendo latnivalo egy 12. szd-i
remeteseg volt: Ermita de la Virgen del Puente. Sahagun ma egy csendes
kisvaros templomaival, tereivel, utcacskaival es az elmaradhatatlan
kerthelyisegekkel, barokkal. Valaha nagyobb fontossagu varos volt. A
10. szd-ban alapitottak es a 19. szd-ig Spanyolorszaag legjelentosebb
bences kolostora volt itt. Ma ebbol csak nehany darab lathato. De
bences noverek ma is elnek itt. A szallasom is, ahol ejszakara
megpihentem, eppen ezert a Cluny nevet viseli. Amugy nem mas mint egy
13. szd-i hasznalaton kivuli templom. A foldszint koncert- az emelet
haloterem. Most is eppen zongorazik valaki. Igazan hangulatos.
A San Lorenzo templomban lathattam a nagyheti kormenet dobbenetes
kellekeit: Krisztus szenvedesenek kulonbozo allomasai eletnagysagban.
Fekete ruhaban, csuklyaval a fejukon hordozzak ezeket korbe.Ilyen a
Semana Santa Sahagunban.
Megvettem a vonatjegyem is holnapra. Ma csak 13,4 km-t tettem meg.
Osszesen eddig kozel 350-et (348,7 km). Maradt Compostelaig kb.
ugyanennyi. Fura erzes most abbahagyni az utat, hiszen az igazi az
lenne, ha most elmehetnek a vilag vegere (Finisterra) is, de legalabb
Szt. Jakab sirjahoz. Igaz, ott is sajnalnam, hogy veget ert az a
zarandoklat.
Azaz nem is ert veget, csak mashogy, mashol folytatodik. Odahaza,
eletunk utjain. Ott is vannak tarsak, napi celok, talalkozasok,
oromok, egymas gazdagitasa, megprobaltatasok, kenyszerpihenok.
Hat akkor: Buen camino!

--
belulo

Reggel koran 6:30-ra bejelentett idopontom volt a kavezoba: Croissant,
caffe con leche y zumo naranja. Aztan los!
Igazi legiosnak ereztem magam, akinek mennie kell. Nem is volt
veletlen az erzes, hiszen nemi aszfalt utan ratertunk egy nyilegyenes
romai utra, amin annak idejen Bordeauxba szallitottak az aranyat (Via
Aquitana). Ezen a gurulo koves mentem 12 km=t, ami igazan probara
tette a labaimat. Nem tudom, hogy egy centurio elete ennel mennyivel
volt konnyebb, de elhataroztram, lehionarius sem leszek.
A taj amugy valtozatos volt, szerintem, ha azon felulemelkedunk, hogy
messzire elorenezve semmi sem latszik, annyira sik a videk. De szep a
sargak, zoldek, barnak es a kek eg valtozatossaga. Mindig valami ujabb
elmenyt varunk, valami fantasztikusat, izgalomba hozot, pedig "solo
Dios basta." Ez a videk alkalmas az elgondolkodasra, az elmelyulesre.
Ido is van ra, nem kell rohanni sehova, nem maradunk le semmirol. A
pillanat, a jelen mindig jelen van. Jahve=vagyok, aki jelen vagyok.
Terradilloos de los Templarios neve is elarulja, hogy a templomosok
birtoka volt egykor. Az 1307-es koholt vadak alapjan tortent
feloszlatasukig ovtak, vedtek a camino zarandokainak eletet. Az utolso
nagymester Jacques de Molay volt. A rola elnevezett szallast
valasztottam ejszakara.
A szokasos szieszta utan felkerestem az egyszeru templomot
elcsendesedesre. Peter is velem tartott. A vacsora az utolso ilyen
vacsora volt. Holnap mar csak 13 km-t megyek, aztan utazas holnaputan
haza.
Tav: 26,3 km.

--
belulo

Boadillaban sikerult jol pihenni, minden adottsag megvolt hozza.
Masnap teljesen vasarnapi hangulatban indultam: "Ez az a nap, mit az
Ur rendelt..." Hangulatomat fokozta az is, hogy itt tenyleg
munkaszunet van. Sehol semmi es senki. Ez meg inkabb fokozta a Tierra
de Campos egyhangusagat. Fromista elott a Canal de Castilla egyik
zsilipet is lathattam. 207 km hosszu csatornan 49 alkalommal osszesen
150 m=t emelnek. Igy lehetove valt a mezei termenyek vizi fuvarozasa.
Fromista meg almat aludta, en is egy kicsit talan, mert elvetettem a
templomot.
Poblacion de campos utan egy alternativ utat valasztottanm, ami nem az
aszfaltos ut mellett megy, hanem attol tavolabb egy patak menten. Jol
dontottem. Az egyhangusagot nem fokozta az aszfalt kibirhatatlanna,
hanem a termeszeti kornyezet inkabb telitette. Az autok nem
kuruttyoltak bele a bekak enekebe.
Villacazar del Sirgaban felfedtema templomosok rejtelyet. Igazan
impozans meretu templom orzi egykori jelenletuket. A templomba
beterve megtalaltam a titokzatos kelyhet, a Szent Gralt, mely a Szent
Vert felfogja. Mit nem adnanak masok ezert a titokert; Mi pedig
hetrol-hetre, naprol-napra csak igy mondjuk: mise van. Igen, eppen
mise volt. De megis mekkora titok... Csak jo helyen kell keresni.
Nem sok volt mar hatra Carrion de los Condes=ig, a Tierra de Campos
fovarosaig. Itt a plebvaniatemplom melletti szallast valasztottam,
amit agostonos noverek mukodtetnek. Ujra talalkoztam Peterrel,
Andreassal, Ulrichkal es felesegevel. A noverekkel egyutt enekeltunk,
imadkoztunjk lefekves elott. A masnapi zarandoklatra lelki utravalot
is kaptunk.
A szentmisen koncelebraltam. Utana az atya igazan szap szertartas
kereteben adta aldasat a zarandokokra. A talalkozasok napja volt az,
igazan halas lehetek. Napkozbeni enkem volt: "Feltamadt Jezus legyozte
a halalt, mindenre uj hajnal virradt, indulj az uton es soha meg ne
allj, Alleluja, alleluja"
Tav: 26,3 km

--
belulo

Mire megebredtem fel 7-kor, tarsaim a szobabol szinte mind eltuntek.
Nehezen ment az indulas. A 2 pihenos nap utan az 1 hosszabbat
megereztek a labaim. De a kis lepesek politikajat kovetve elindultam.
A foldes uton elveztem a nap simogatasat. Illetve leveztem volna, mert
hihetetlen ereju szal volt. Fel is kellett vennem a hosszu felsot.
Elso pihenom San Anton elhagyott templomanal es kolostoranal volt, amn
eppen kozepen vezet at az aszfaltos ut. A kolostor azonban ma mar nem
teljesen elhagyott. Az egzjkori Szent Antal rend (Remet, jan. 17.)
tagjai helyett fura szerzetek lakjak: minden luxus, sot meg a
legalapvetobb dolgok hijan is levo zarandokszallas van az osi romok
kozott. Ide kotodik a T-formaju kereszt, ami a a zarandokok szimboluma
is, valamint a Szent Antal tuze.
Antaltol kb. 1 orara van Castrojeriz, a 9. szazadbol szarmazo varromja
mar messzirol kimagaslaik. A Szent Domonkos templom oldalan ket jopofa
halalfejet fenykepeztem, csak ugy pozoltak. A feliratuk: "O mors" es
"O aeternitas" volt. Utalnak mulandosagunkra es orokkre
hivatottsagubjkar egyarant. Igyekeztem jol korulnezni, mert tegnap
este elfogyott a tusfurdom. Ez a varos volt az utolso eselyem, ma es
holnap se mosni se mosakodni nem tudok majd, ha nem kapok tusfurdot.
Eszembe jutott egz enek: "Nezzetek az eg madarait...miert nyugtalan a
szivetek?" Mentem tovabb. Mielott elhagytam a varost a San Juan
templomban betertem par csendes percre.
Catrojeriz utan felmasztam az ALto de Mostelares-re, ahonnan szep
panorama nyilt. Igaz, hogy szel is fujt mint reggel, am minden az
Alkotot dicseri: "minden mi el, csak teged hirdet". Aztan csak faltam
a kilometereket magamban, de nem egyedul. A szentelendokert mentem.
Azt is tudtam, hogy sokan vannak velem otthonrol. Aztan vegul
megtapasztaltam a gondoskodast is, ahol es amikor nem vartam, egy kis
vegyesbolt termett. Van tusfurdom. "Miert nyugtalan a szivetek;
Alleluja, alleluja..."
Boadilla del Camino-ban meg egy oazis vart, gondozott kert, viragok,
medence, hangulatos epulet, es a hospitalero koszontese: Jo napot!
Tav: 28,7 km
--
belulo

Szomorkas idoben hagytam el Burgost. Ugy tunt, hogy alan meg esni is
fog. Ezen a napon az otthoni zarandokokkal lelki egysegben akartam
lenni, hiszen a holnapi szentelesre mindig pentek este indulunk. Ezen
a napon en itt a pupokunkert zarandokoltam.
Jezus Szive unnepe volt, a keresztrefeszites jelenete volt elottem a
jobb latorral. Elkisert ez a kep utamon: "Jezus, majd gondoj ram, ha a
te orszagod eljon".
Burgost elhagyni se konnyu, de Tardajosnal ugy tunt, vegleg sikerult.
Am valamit elhagytam, valamit talaltam: mellem szegodott egy nemet
ferfi, aki Jean Reno-ra hasonlitott. Nem sokat beszeltunk. Gondolom
volt neki is elrendeznivaloja. Ugy 10 km-t jott velem, neki aznapra
eleg volt. En meg tertem vissza a szokasos zarandokvoltomhoz.
Nem sok latnivalo volt az uton a termeszetet leszamitva. Sokan
kihagjak ezt a monotonnak tuno sik szakaszt es inkabb buszoznak. Ugy
gondolom, kar, hiszen megvan ennek is a szerepe, szepsege. San Bol egy
csodalatos helyen fekvo nem letezo telepules, ismeretlen okokbol lakoi
elhagytak 1503-ban. Ma zarandokszallas orzi nevet. Millenniumot
unnepelunk, szepa multunk, de milyen lesz a jovonk. Remelhetoleg nem
sanboli.
Jo ideig kellett meg bandukolnom kicsit fel, kicsit le, de nagyjabol
vegtelen terepen szintben immar kisuto nappal. Hontanas, mely nevet jo
vizu forrasaron kapta hirtelen tunt fel az egyik bukkano utan a
volgyben.
Jot tett a 2 napos konnyitett menet, kivaloan haladtam es ertem celba.
A celban szomjam oltasara es fonokom egeszsegere megittam egy korso
San Miguelt. Kivulrol csodaszep, nagy temploma van Hontanasnak, de
mivel kb 70 fo a lakossaga, misereol csak almodni lehetett. Maga a
szallas szep, tiszta, moder es o, etterem, bar minden egyhelyutt.
Tav: 31,6 km.

--
belulo

De meg milyen jo volt! Modern, kenyelmes zarandokszallas. Jol
megpihentem. Tarsaim, akiket tegnap elhagytam, meg se tudtak allni
Burgosig, igy ha veluk tartok, a 40 km nem lett volna eppen pihenes.
7:15 korul tudtam indulni. Nem vartam meg az este megismert kanadai
lany es osztrak fiu part. Egyik nemetul nem beszel, masik angolul. De
azert valahogy boldogulnak. Rogton hegynek fel vitt az ut. Ahogy
sejtem, osember baratunk nem erre szokott setalni. Koves, meredek ut
volt, ugy kb. 3/4 oran keresztul. Aztan a teton egy fakereszt: "Crucem
tuam, adoramus Domine! Resurrectionem tuam, laudamus Domine! Laudamus!
Glorificamus! Resurrectionem tuam, laudamus Domine!"
Kicsit tovabb menve mar Burgost is latszott, de azert meg tisztes
tavolbol Matagrande 1078 meteres magasabol. Innen azert meg le is
kellett ereszkedni. hat, felfele konnyebb vot jonni.
Apro falvakon at vezetett utam, szinte sehol semmi mozgas, csak az
elszant zarandokok, akik tudj´ Isten ni okbol egy hataraozott cel fele
torekszenek. Aztan Orbaeja-Riopico utan dontesre kenyszerultem: 1,
megyek tovabb, majd buszra szallok. 2, megyek tovabb vegig Burgos
iparteruleten keresztul. 3, egy alternativ uton haladok tovabb. Kb 13
km volt meg hatra, a zarandokok a fentiekbol valaszthatnak. En eddig
is gyalog ertem el mindehova, na meg a labam mindig keznel van, a busz
pedig ki tudja mi,or jon, hol kell leszallni, nem visz-e tovabb stb.
Igy a 3. lehetoseget valasztottam, hogy elmeny is legyen belole. Nem
bantam meg. Burgos ipari negyedet elkerulve egy szabadidos teruleten
keresztul haladtam az Arlanzon menten, fak, madarak, bokrok na es
emberek kozt. Igaz, olzkor utbaigazitast kellett kernem.
Az egykori 12 varoskapu egyiken, az Arco de Santa Maria-n leptem a
varoskozpontba, rogton a Catedral-lal szemben (13:00). Lenyugozo.
Gyorsan megkerestem a zarandokszallast, tisztaba tettem magam, hogy
legyen idom a szieszta utan korulnezni. Burgosrol sokat nem irok,
biztos van a neten rola jo leiras.
A szallas amugy modern, tiszta es olcso. Holnap Jezus Szive unnepe, a
papsag evenek megnyitasa alkalmabol egy unnepelyes fopapi vesperason
es misen is reszt tudtam venni.
Tav: 21,6 km.
--
belulo

"Ki koran kel, aranyat lel" - tartja a mondas. Mara rajottem, hogy napok ota
aranybanyaszokkal osztom meg az ejszakai pihenes orait. Ugy elillannak
reggel koran, minthe muszaj volna muszakba menni.. Magam csak 7:15-kor
indultam el. Mara rovidebb utat terveztem, hogy a bokaimat pihentessem,
masreszt, holnap Burgosban gondoltam megszallni, igy az addig visszalevo kb.
40 km-t valahogy el kellett osztani.
Az ut elejen nagyon szep erdei uton masztam meg az Oca hegyet. Kivalo
celpont lehettem felfele haladva, fujtatva, erolkodve. Ha ram tor egy rablo,
el se tudok menekulni, szaladni. (Mondjuk ez utobbit sik terepen sem). Am
csak nehany zummogo vart ram celpontkent, es talan tarskent, hogy elkiserjen
egy darabon. A teton es kesobb is jonehany szelkereket lattam. Kb. 1 ora
volt fel az ut, es ket orat tartott majdnem leereszkedni San Juan de
Ortega-ba. A 12 km-es szakaszon semmilyen vizveteli lehetoseg nem volt.
San Juan de Ortega (1080-1163) Santo Domingo mellett a Camino masik nagy
apostola, O is sokat tett a zarandokokert, kezdte epittetni a templomot,
melyben vegso nyugalmat is lelt. Ezek a szentek szamomra teljesen
ismeretlenek, erdemes lesz utanuk olvasni.
A templomhoz amugy gyermekaldasert szoktak vegso elkeseredesukben asszonyok
zarandokolni. Volt nekem is kiert fohaszkodnom. Amugy a templom egszeru es
gyonyoru. Talan ma mar tul nagy egy 2 tucat fos falunak. Am mesteri munka! A
szent sirja felett balra az oszlopfokon van egy szep Angyali udvozlet
abrazolas. Ismerosek az alabbi mondatok: "A Szentlelek szall rad es a
Magassagbeli ereje megarnyekoz" (Lk 1,35), illetve "Az igazi vilagossag, aki
minden embert megvilagosit, a vilagba jott." (Jn 1,9). Nos, minden evben, ha
az idojaras megengedi 2 alkalommal (marc 21 es szept 22.) este a nap beeso
sugara megvilagitja ezt a jelenetet. hat nem csodas! Mennyire meg tudtak
mutatni, mi a fontos, mennyire ott votlak a szakmaban is! Igen, ezt tudtak
akkor, de hol allunk mi most a 21. szazad buszke fiai es leanya...
Erdei uton ereszkedtem tovabb Ages, majd Atapuerca telepulesekre. Ez utobbi
sem merete miatt nagy, hanem 1994-ben itt talaltak allitolag 800000 eves
osemberi csontokat. Gondoltam, ha neki jo volt itt, nekem is jo lesz.
Tav: 18,7 km.

--
belulo

Nem aludtam tul jol. Foldon levo matracok nekem tul kemenyek voltak. Reggel
6 oratol kozos reggeli volt, 7:15-kor indultam. Egesz nap borus, kodos,
esore allo ido volt. Majdnem faztam. Szinte vegig az orszagut mellett vagy
kozeleben vitt az ut. Castilla y Leon tartomanyba ertunk at, hatrahagyva a
szolokkel kedves La Rioja-t. Itt jobbara gabona volt mindenfele. Bor es
kenyer. Alapveto dolgok.
Apro falvak jottek sorba, a legnagyobb sem volt 150 fonel nagyobb. belorado
varosa volt a maga 2000 lakosaval a kiemelkedo. Egesz nap az az erzesem
volt, hogy unnep van, annyira kihalt volt minden.
Teljesen egyedul haladtam kesobb is, hasonlo apro, lepukkant telepuleseket
erintve. Ha filmrendezo lennek, itt lehetne forgatni, diszlet sem kell.
Talan csak egy valam itartja ezeket a picurka falvakat eletben hosszu evek
ota: a camino. Mindegyikben mukodik ugyanis zarandokszallas.
A cel Villafranca Montes de Oca volt, ahol regen is megpihentek a vandorok a
hegyen es erdoben valo atkeles elott. Akkor meg rabloktol, banditaktol
kellett tartaniuk, ma ez a veszely nem fenyeget. 3 ora elott kicsivel ertem
be, ismerosok mar vartak, masok csak kesobb erkeztek. Itt nincs mise.
Bevasarlas kozben leszakadt az eg, csak ugy omlott az eso. Talan igy holnap
ettol nem kell tartanunk.
Ket enek hatarozta meg a napomat: "Indulj es menj, hirdesd szavam". Ezzel
vagtam neki az utolso 5 km-nek. Hihetetlen erot adott. A masik pedig a
megerkezes oromet tolmacsolta: "Gloria, gloria, in excelsis Deo..."
Tav: 28,3 km

--
belulo

Esovel fekudtunk, esovel keltunk. 7 ora korul tudtam utnak indulni. Az elso
ora szeles uton vitt szinte emelkedo nelkul. Azofra volt az elso telepules,
ahol abarban a tobbiek mar elokeszitettek a helyet. Kicsit kesobb lattam a
zarandokok keresztjet, mely a 16. szazad ota koszonti az elhaladokat. Az
esos ido miatt nem sokat tudtam fenykepezni. Odahaza nem is lehetett volna a
hasonlo utakon menni, itt azert meg kuszkodve igen. A voros sar ragadt rank.
Az esokopeny alatt vizesebbek lettunk mint azon kivul.
Ciruñea golfpalyaja koszontott rank. Egy hirdetes szerint bar is van a
kornyeken, de ahhoz at kellett menni az egesz lakatlannak tuno telepulest.
Vegul heureka elmenyem volt. Fontos volt a bar, mert ott volt csak szaraz
hely, hogy a hatizsakot lerakjam.
Innen mar csak egy jo ora Santo Domingo de la Cazada, ahol sokan szalltak
meg kozulunk. Nem veletlen, hiszen Domingo de Viloria (1019-1109 900 eves
evfordulo!) a zarandokoknak szentelte eletet, igy mar szentte is van avatva,
a telepules pedig sok zarandok kedvence. Folyt kov.

Ime a folytatas:

A sirja korul jarva a kiirasnak megfeleloen elimadkoztam 1 Miatyankot. Sirjaval szemkozt a ket feher kakas ott volt, emlekeztetve az egyjkor tortentekre. En meg hallottam a kukorekolast is. Ja, es hogy el ne felejtsem, mindez a katedralisban van. Igazan fura volt a meghitt templomi kornyezetben.

Korulnezve es felkfrissulve indultam tovabb. Szerencsere a del ota elallo eso es kisuto nap segitette haladasomat. Meg inkabb jutott eszembe a delelott dudolt enek: "Fiverem Nap, es noverem Hold..." Mintha valami esos jelenet lenne benne Szent Ferenccel. Reg lattam a Zeffirelli muvet, ujra kell nezni. 

Nem egesz ket orat haladtam a kituzott celig, Grañonig. Itt a templom torknzban es koruson volt a szallas, persze kitunoen berendezve. Varazslatos. Este 7-kor mise is volt, min koncelebraltam, 8-kor kozos vacsora volt (paella, salata, vino tinto, sangria) kituno nemzetkozi, de inkabb barati hangulatban. Alig lehetett veget vetni az egyuttletnek.

Tav: 27,8 km.

--
belulo

6 ora korul nem lehetett tovabb aludni, mert annyian mocorogtak. Igy en is
keltem, fel 7 utan valamivel mar uton voltam. Logroño nem kis varos, kierni
belole talan konnyebb volt mint tegnap beerni. Csodaszep parkon vitt at az
ut, jatszoteren, horgasztavon keresztul. Itt talalkoztam a remetevel, aki
almat, kekszet adott es pecsetet is. Egy kis emelkedo utan mar latni
lehetett Navarrete varosat. Utban affele talalkoztam az autopalya keritesen
magyar nemzeti szinu szalagokkal. Megrendito volt, mint ahogy az is, hogz a
hosszu keritesbe kereszteket fuztek a zarandokok.
Navarrete fazekassagarol hires. Itt volt kis piheno, hogy a Ventosaig szolok
kozt vezeto utat birjam. La Rioja amugy bortermo videk, termeszetesen voros.
A fura csak az volt, hogy a szolok ozt tobbszor rengeteg kovet lattam. Talan
errefele nem szoktak kapalni; Ha en ezt a klubban elmeselem...
Najera varosa is messzirol lathato, de meg milyen sokat kell ahhoz paso a
paso menni! Ez a nap is a monotonsagarol maradt emlekezetes. Az ido jo volt,
a nap nem sutott sokat, mert felhok voltak az egen. Az utolso szakaszt
Peterrel (nemet) jartuk, am az utolso pillanatban elszaguldott mellettunk a
mar hianyolt nyugdijas Heinz, eki itt csak 1, ugyanis a hat nem ejtik a
spanyolok.
A szallas egy. kb 1 szemelyes csarnok volt, emeletes agyakkal. Ismet fent
kaptam helyet. Az alattam levo alacsony pocakos kisse mufurc francia ur
ejszakara azonban kenytelen volt elkoltozni, ugyanis lefekfeshez keszulodve
mefreccsent alattam az agy egyik deszkaja, es az ut nagyon megremisztette.
Najeraban szives fogadtatasban volt reszunk, forro csokival vartak, amit
igazabol hideg volt.
Najera toretenelmi varos. A templomhoz tartozo kolostorban sok kiraly van
eltemetve. Jelenleg ferences kezben van. Vasarnap leven az uzletek zarva
voltak, egyedul egy knai bolt volt nyitva. No comment.
Varosnezes utan 7-kor misere mentunk, az utcan meg nyoma volt a
viragsziromnak. Majd a kozeli hangulatos kis utcaban vacsoraztunk. Elso
fogaskent helyi specialitast kertunk, emi kb. egy hig paprikas krumplinak
felelt meg, majd pedig halat ettunk salataval. Vegezetul jegkremet. Ezutan
takarodo.
Mai tav: 30,7 km.
--
belulo